A külföldi munkavállalás rejtett veszélye!

Egy barátom esetét szeretném elmesélni röviden, hogy azok az emberek, akik azt hiszik, hogy tőlünk nyugatra csak elég kimenni és máris találunk munkát. Aztán összeszedjük magunkat anyagilag, és veszünk egy lakást, esetleg egy kocsit. Aztán már sínen is vagyunk.

Azokat, akik ezt hiszik, el kell, hogy keserítsem. Az tény hogy magasabbak az átlagfizetések, mint itthon. Az is igaz, hogy normálisabb munkakörülmények vannak, mint itthon sok helyen.

De egy dologra, felhívnám a figyelmet, mégpedig azért mert ez egy nagy buktatója lehet az egésznek. Jobb tudni, mielőtt nekivágna valaki a nagyvilágnak.

Munka lehetőséget, vagy pénzkereseti lehetőséget keresnél?

Egy rövid történetet mesélek, csak az illusztráció kedvéért.

rotterdam-142710_1280Mint mondtam egy nagyon jó barátom, egyszer elkeseredésében, mint oly sokan, fejébe vette, hogy külföldre megy, mert már nem lát kiutat az adóság csapdából, amit egy rossz banki szerződés okozott neki. Gondolom eddig ismerős a történet. Teszem hozzá, nem kalandvágy hajtotta, hanem a kényszer. Eddig még nem is lett volna olyan meglepő a történet. Mindig egy megfontolt embernek ismertem, és olyannak, aki a jég hátán is megél. Sokat beszélgettünk vele erről, de egyszer bejelentette, hogy vigyázzak a cuccaira, mert holnap reggel indul Hollandiába. Mikor kérdeztem, hogy mit fog kint csinálni, azt felelte, hogy majd csak talál valami munkát. Én próbáltam lebeszélni erről, de az elkeseredése nagyobb volt ennél. Ahogy mondta, másnap reggel el is utazott. Tudtam, hogy nincs pénze, ezért én még felajánlottam neki 100,-eurót hogy legyen még nála egy kevés pénz. Nem sok, de nekem sem volt több félretett pénzem. Tehát elment, és belevágott a szerencse próbának. Párszáz euróval és egy hátizsáknyi cuccal, az ismeretlenbe, ahol se szállása, sem pedig munkája nem volt. Kiért Hollandiába, és azonnal munka után koslatott. Közben szállásra is szüksége volt, ezért egy kemping faházában aludt, amit valamit nagyon olcsón talált. Talált magyarokat kint, és segítséget kért tőlük, hogy minél előbb találjon munkát, mert nem lesz mit ennie, pár nap múlva. a visszaútra már akkor nem volt pénze mikor még csak odafelé ment. Napokig csak tengődött, és keresgélt, de nem sok reménnyel. egyszer egy kint élő magyar, szólt, hogy fél füllel halotta, hogy egy raktárpakolási feladatra, kerestek embereket. El is ment az adott címre, és igaznak bizonyult a hír, mert már másnap kezdhetett dolgozni. Egy szépséghiba azért azonnal jelentkezett, mégpedig, hogy nagyjából 10 km-re volt a szálástól a raktár, és pénze nem volt a bejárást megoldani. Elhatározta, hogy megoldja gyalog minden nap az utat, úgy is heti fizetésbe van, így csak az első hetet kell kihúzni. Élelemre már két napja, úgy oldja meg a pénzt, hogy a kikötő környékén és a bevásárló helyeken, sörös, illetve üdítős alumínium dobozokat gyűjt, és azt visszaváltja.

Az álommeló!

Másnap reggel korán fel is kelt, és legyalogolta a maga kis 10 km-ét. Jelentkezett a munkahelyén időben, ahogy megígérte. Rajta kívül voltak még vagy 25-en, de mikor meglátta, hogy milyen arcok, azonnal aggódni kezdett. Szines bőrű bevándorló kinézetű emberek voltak, csak ő volt európai. Mindegy gondolta, valamit muszáj dolgozni, nem lehet ez annyira rossz. Bekísérték egy hatalmas raktárba őket, és a raktár fakkokra osztott részébe vitték Őt, és még egy társát. Amikor odaértek egy hatalmas falapot húztak el, hogy be tudjanak menni ebbe a szekcióba. A munkafelügyelő elmagyarázta, hogy ezt a szektort estére ki kell pakolniuk kettőjüknek, mert éjszaka másik árunak kell már a hely. Ami most bent van, azt képtelenség két embernek egy nap kipakolni, gondolta, de nem tehetett mást nekilátott. Doboz dobozhátán hevert hegyekben. A dobozokban nagyon szuper bukósisakok voltak, még én is elfogadnék egyet, más felállásban. Megállás nélkül dolgoztak és késő délutánra ki lett takarítva ez a raktárrész. Nagy hajtás volt, és még előtte állt a kempinghez vezető út. De hazafelé még sörös dobozokat is kellett gyűjtenie, hogy másnapra legyen ennivalója. Így ment ez egész héten, mire a második munkahéten legalább a sörös doboz gyűjtést abbahagyhatta.  Kellett még három hét munka a raktárban és vége tért a rémálom. Lett annyi pénze, hogy hazautazzon, Magyarországra, és útközben végre egy jót egyen. Semmivel sem jött vissza többel, mint amivel elindult. Sőt, még kevesebb is lett vagy 5-6 kilógrammal.

Tehát óvakodjon mindenki attól, hogy csak úgy lutrira kimegy szerencsét próbálni.